A folyóirat szerkesztősége

archimedesz

Szidiropulosz Archimédesz

 főszerkesztő

Észak-görögországi kisvárosban, Ptolemaisban született 1944 – ben. 1948 végén került Magyarországra.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett (1962), majd az ELTE BTK történelem-orosz szakán kapott tanári diplomát. 1980-ban szerezte második diplomáját az ELTE szociológia szakán. A 80-as években végzett szociológiai kutatásai eredményeként jelent meg az Ithaka partjai. A kisebbségi lét dimenziói (1990), valamint 1956 – görögök a forradalomban (1997) című könyve. 1999 óta kutatási területe Trianon, e témában három kötete jelent meg Trianon utóélete címmel.

életrajza, írói tevékenysége bővebben: 

 

 
fabian

Fábián Gyula

 szerkesztőbizottság elnöke

Nagyszalontán született 1929-ben és érettségig a családi, iskolai élményei, a város és népe múltja erősítettek benne a kötődést elindítóihoz. Tanári diplomáját a budapesti Tudományegyetem Bölcsészet Karán szerezte, hivatása azonban az újságírás lett, a Magyar Rádiónál dolgozott. 1965-től a Kortárs című irodalmi folyóiratban jelentette meg szociográfiai írásait. Félreállítása után a múzeumok jelentették számára a tartalmi munkát: Mezőgazdasági,Vízügyi (annak alapítója), Petőfi Irodalmi Múzeum az állomásai. A rendszerváltozás visszatérítette az újságíráshoz.

Főszerkesztője lett a Szabad Földnek, majd munkatársa a Magyar Nemzetnek, s a Lánchíd Rádiónál is lehetőséget kapott a rendszeres megszólalásra.

életrajza, írói tevékenysége bővebben: 

 
kolczonay

Kolczonay Katalin

 olvasószerkesztő

Kolczonay Katalin (1948. szeptember 29., Budapest) szerkesztő. Édesapja Vajdahunyadon, édesanyja Gömörben, Oldalfalán született. Eszmélkedésének városa Esztergom volt, itt élte át az 56-os forradalmat is. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar−orosz szakos tanári diplomát 1972-ben. Tizenöt évig tanított az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában.

További munkahelyei: Magyarországi Református Egyház (1987−91), Köznevelés (1991−94), Magyarok Világszövetsége (1993−98), Országos Rádió és Televízió Testület (1999-2000), Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikáció Tanszék (2001−10). A Duna Televízió külső munkatársaként számos dokumentumfilmet (pl. Ópusztaszer ’96, Kastli Magyar Gimnázium, Érmindszenti zarándoklat, Csontkezű) és tévéműsort (Nyelvédesanyánk, Örökbe fogadott szavak stb.) készített. A felvidéki Palóc Társaság 2009-ben tiszteletbeli tagjává fogadta. A Trianon Kutatóintézet alapító tagja, a Trianoni Szemle szerkesztője.

 
domonkos

Domonkos László

 szerkesztő

1951-ben született Szegeden, apai nagyszülei Trianon elől menekültek Bácskából. Tanulmányait szülővárosában végezte, a szegedi egyetemen 1976-ban szerzett magyar-angol szakos bölcsészdiplomát. Meg ebben az évben újságíró lett, a Délmagyarország kulturális rovatában film- és színikritikusként dolgozott, később publicistaként főmunkatárs lett. 1992 elején Csoóri Sándor hívására került Budapestre, a Magyarok Világszövetségének lapjához. 1994 elejétől 2009 végéig a Duna Televízió szerkesztője, több sikeres dokumentumfilm alkotója.

1990 tavaszától jelennek meg könyvei. Elsősorban történeti esszéket, a közelmúlt históriai fehér foltjait feldolgozó dokumentumprózát ír, de válogatott publicisztikáinak mar két gyűjteményét is kiadtak. (Ki nem beszélt háborúink, Felsőmagyarország, 1998, Az Auróra utolsó lövése, Püski, 2007).

2013 végéig 22 könyve látott napvilágot. Több kötet szerkesztője. Rendszeresen publikál a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hitel, a Nagy Magyarország, valamint a délvidéki Aracs hasábjain.

életrajza, írói tevékenysége bővebben: 

 
sipos

Sipos Endre

 szerkesztő

1951-ben született Békéscsabán falusi pedagógusok gyermekeként. A természettudományokhoz, a humán tudományokhoz és a művészetekhez egyaránt vonzódott. Ez a sokirányú érdeklődés a mai napig is megmaradt. Ifjúkorában két évig munkásként is dolgozott. Az egri Tanárképző Főiskolán biológia-rajz, az ELTE Bölcsészkarán filozófia szakon szerzett diplomát. Vidéki és budapesti iskolákban a 6-18 éves korosztályt tanította. Huszonöt évig a fővarosban rajz szakfelügyelői, illetve vezető szaktanácsadói feladatkört látott el. 2012-ig a Fazekas Mihály Gyakorlóiskolában tanított. Az ELTE múzeumpedagógus képzésben óraadó, művészeti tanszakvezető. Rendszeresen tart művészetpedagógiai, művészetfilozófiai es erkölcsi nevelésről szóló előadásokat. Az utóbbi időben a magyar nemzet sorskérdései különösen foglalkoztatják: az a kérdéskor, hogy a vertikális műelemzés módszerével miképpen lehet a felnövekvő nemzedék identitástudatát megalapozni és elmélyíteni.

 
zeke_gyula

Zeke Gyula

 szerkesztő

Szekszárdon született 1931-ben tanító házaspár harmadik gyermekeként. Igazi gyokerei azonban a kis sárközi faluhoz, Alsónyékhez kötik, onnan indult el, es abból táplálkozik ma is. Az elemi iskolai éveket a nagykőrösi és bonyhádi gimnáziumi évek követtek.

A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett irodalom-történelem szakos tanári diplomát. Életét aktív tanárként dolgozta végig, s – nagy örömére – több mint ötven éven át a Magyar Rádió külső munkatársaként írhatta lírai hangulatú, sárközi gyökereihez kötődő jegyzeteit.

 

A szerkesztőbizottság tagjai: